2012. július 8., vasárnap

A hűtő karbantartása - mosás, öblítés, tisztítás

A terepjáró egyik kimondottan fontos, de leggyakrabban elhanyagolt része a hűtőrendszer. A terepen ugyanis ritka a száguldozás, így a menetszél nem segít a hűtésben. Fontos tehát, hogy a hűtőrendszer tökéletesen teljesítsen, különben könnyen megfőzhető a motor. A neten vannak pl. mitsubishis rémtörténetek a rossz hűtés miatt megsütött/hengerfejes dízel motorokról, egy részük hihetőnek tűnik, hiszen magam is szembesültem már elégtelen hűtésű összkerekes autókkal.


A mai autók hűtése hűtőfolyadék keringetésével valósul meg, a folyadék által a motorban felvett hőt a hűtőradiátor adja le a környezetnek, szükség esetén ventilátor segítségével. Az elégtelen hűtést az okozza, hogy a rendszer nem tud megszabadulni a hőtől. Ezt előidézheti belső kosz/lerakódás, külső kosz/lerakódás és hibás ventilátor. Utóbbival most nem foglalkozom, ennek ellenőrzése külön történet (az utolsó 3 autóm mindegyike hibás hűtőventilátorral vagy jeladóval került hozzám, tehát lenne miről mesélni). A hűtőrendszer pucolásával viszont annál részletesebben!


Külső szennyeződések

Nem kell ahhoz sár, hogy a hűtőborda (radiátor, hőcserélő, ki hogy szereti hívni) hőleadási képességei jelentősen romoljanak, bár tény, hogy a fenti kép önmagáért beszél. Elég egyetlen dagonyázás, és a vékony lamellák közé betapad a sár, innét kezdve pedig sem a menetszél, sem a ventilátor által keltett légmozgás nem jut át a hűtőn. A sár mellett hasonló eltömődést tudnak okozni a növények, pl. virágok, levelek, apró termések, melyeket a derékig érő susnyában gázolva maga a hűtő gyűjt be. Tisztítása egyszerűnek tűnik, de azért nem árt óvatosnak lenni! A nagynyomású mosó általában kiviszi a koszt a lamellák közül, de pl. az öreg, rossz állapotú, oxidálódó hűtőknél magát a lamellát is hajlamos kitépni a vízsugár, tehát érdemes okosan megválasztani az optimális távolságot, ahonnét a mosóberendezés még hatékonyan dolgozik, de a hűtő sem sérül meg.


A nagynyomású mosó veszélyes fegyver, könnyű vele kárt tenni a kocsiban. Például képes elektromos vezetékeket elvágni. A legutóbbi alkalommal például egy kézi mosós pucolás után vettem észre, hogy az erős vízsugár gyakorlatilag szétugrasztotta a hűtőventilátor műanyag tápcsatlakozóját, egy másik autómnál pár éve pedig az izzítógyertyák áramellátásáért felelős, öreg vezetéket sikerült elnyesni. Tehát ilyen művelet után érdemes alaposan körbenézni a motorházban, hogy minden sértetlen-e.

Belső szennyeződések

A legtöbb esetben a probléma belülről fakad. Ennek oka leginkább a trehány, smucig autótulajdonosokban keresendő, akik nem cserélik ki legalább 5-8 évente a fagyállót, vagy esetleg fagyálló helyett desztvízzel, rosszabb esetben csapvízzel járatják a kocsit. Olyat is láttam, hogy hengerfejes dízelnél olaj került a hűtőkörbe, a szerelő azonban nem cserélte le a fagyállót, ott úszott az olaj a hűtőben és a kiegyenlítő-tartályban. Pedig egyedül a tiszta fagyálló biztosít tartósan optimális körülményeket a hűtőrendszer számára. A megfelelő fagyálló ugyanis véd a korróziótól, és nem rakódik le belőle semmi a radiátorokban. Ezzel szemben már a desztvíz (ioncserélt víz) is rozsdásodáshoz vezet, a csapvíz ezen felül még vízkövesedést is okoz.


A legtöbb esetben a hűtőrendszer belsejét jellemző állapot már a hűtősapka levételekor elénk tárul, de sokszor a kiegyenlítő-tartályba kukkantva is egyből látszik, hogy valami nem stimmel. Ha rozsdát vagy szivárványosan csillogó folyadékot látunk, biztosak lehetünk az elhanyagolt állapotban. Ahogy a fagyállónak, úgy a rozsdás löttynek is jellegzetes szaga és színe van. Persze a motor rendellenes melegedése (pl. emelkedőn kaptatáskor, tartós terheléskor, nagy nyári melegben stb) is a hűtőrendszer gyenge teljesítményére utal. A tisztításra több módszer és anyag is létezik, a legkevésbé hatékonytól a legdurvábbig átnézzük a módszereket.

Kezdő módszer - a hűtőfolyadék cseréje:

A képlet egyszerű: leeresztjük a koszos fagyállót/desztvizet/csapvizet a hűtőrendszerből, majd friss fagyállóval töltjük fel. Ilyenkor a leengedett löttyel kijön némi kosz a hűtőből, de a nagyja bent fog maradni. A módszer előnye, hogy gyors és egyszerű, valamint jól használható taktika, ha pl. a tél közeledtével nem vagyunk benne biztosak, hogy kellő mértékű fagyálló van a hűtőkörben, vagyis kibírja-e a nagy mínuszokat a rendszer. A semminél több, de pl. a túlmelegedési problémákat rendszerint nem oldja meg, és a hűtő további károsodása ellen sem véd.

Haladó módszer - hűtőrendszer kiöblítése és a hűtőfolyadék cseréje:

A kezdő módszer hátránya, hogy amikor leengedjük a hűtőfolyadékot, valójában nem távozik az összes lötty a hűtőrendszerből, egy része a motorban marad, másik része a csövekben stb. A blog alapjáunl szolgáló Subaru Libero 6 literes hűtőköréből leeresztéskor pl. csak 3-3.5 liter közötti mennyiség jön le, a többi bent marad. Így értelemszerűen a betöltésre kerülő fagyálló keveredik a régi, koszos feltöltéssel. Ha viszont a régi folyadék leengedése után kiöblítjük a hűtőkört, teljesen megszabadulhatunk a régi folyadéktól, ráadásul sok koszt (rozsdát, szárazanyagot) is kihoz az öblítés. Ha van slagunk, akkor egyszerű a műsor, járatjuk a motort, miközben nyomjuk folyamatosan a friss vizet a hűtőbe. A víz átjárja a motort és a radiátorokat, majd távozik a rendszerből. Ezt addig ismételjük, amíg tiszta víz nem jön ki a hűtőből.


Ha nincs lehetőségünk slaggal öblíteni, akkor sem bonyolult a dolog: feltöltjük vízzel (akár a csapvíz is jó) a rendszert, megjáratjuk a motort (hogy a termosztát is kinyisson), majd leengedjük az egészet. Aztán újból feltöltjük, megint megjáratjuk, leeresztjük stb, és ezt addig csináljuk, amíg tiszta víz nem jön ki leeresztéskor. Arra érdemes figyelni, hogy az utolsó 1-2 feltöltést már célszerű ioncserélt vízzel csinálni, hogy amikor azt is leengedjük, és jön a fagyálló, akkor már ne legyen csapvíz a hűtőkörben.

Profi módszer - vegyi mosás és a hűtőfolyadék cseréje:

A haladó módszerrel ugyan megszabadulunk a hűtőben lebegő rozsdalétől és az öreg, koszos hűtőfolyadéktól (ami Magyarországon sajnos gyakran csapvíz), de sokszor nem is ez okozza a hűtési problémákat, hanem a masszív lerakódások. A csapvíz jelenléte vízkövesedéssel és rozsdásodással jár, a rosszul megválasztott (nem a hűtőhöz és motorblokkhoz, hengerfejhez való) fagyállók oxidációval. Ezek a lerakódások rontják a hőleadó képességet és a sima öblítés hatására nem jönnek ki a hűtőből. Oldószerre van tehát szükségünk. Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, mindenkinek megvan a tuti receptje a tökéletes hűtőmosó adalékra. Mivel már túl vagyok a Subaru hűtőrendszerének teljes átmosásán, így az ott szerzett tapasztalatokról számolok be.

A leghatékonyabb hűtőmosó adalék

A szivárgó hűtőrendszereknél van a legnagyobb esélye annak, hogy fagyálló helyett desztvízzel/csapvízzel lesznek feltöltve. Nem csoda, hiszen az állandóan fogyó fagyállót pótolni drága mulatság, helyette inkább a filléres víz kerül a hűtőbe - Magyarországon sajnos ez a szokásos gondolkodás, ahelyett, hogy a szivárgást számolnák fel, és akkor nem kéne rendszeresen pótolni a hűtőfolyadékot. A Subaru Libero is ilyen múlttal került ide, a hűtőkör fuldoklott a rozsdától és egyéb lerakódásoktól. Első körben tehát vettem egy kommersz hűtőtisztító adalékot (Wynn's Radiator Flush), 1500 Ft körül kapható minden hipermarketben és autósboltban. A hűtőfolyadékhoz öntöttem és jártam vele kicsit.

Ha a leeresztőcsavar nem enged, akkor az alsó hűtőcsövet kell lehúzni

A leengedéskor sötétbarna (rozsdás) lötyi jött ki a hűtőből, majd két kör öblítés után szépen kezdett víztisztává válni a hűtőbordából kilépő folyadék. Ennél viszont biztos több kosz volt a hűtőben, így kénytelen voltam elkönyvelni, hogy a Wynn's hűtőmosó adalék igazából nem jó semmire, hatástalan. A legjobb módszereket már őseink kitalálták, vízkő és egyéb makacs lerakódások feloldására nincs is jobb az ecetnél (vízforralót már biztos mindenki "kezelt" ezzel a módszerrel). Az UAZ-osoknál bevett szokás a hűtőrendszer ecetezése, így én is tettem egy próbát (ismerek olyan autószerelőt, aki a Cillitre esküszik). Tömény megoldásban gondolkodtam, picit több, mint 3 liter 20%-os ecetet öntöttem a 6 literes hűtőkörbe. Megjárattam, majd hagytam dolgozni. A Wynn's adalék után már két feltölt-leenged ciklus után tiszta víz jött a hűtőből, az ecet viszont rendesen megdolgozta a rendszert: rögtön az első leengedésre masszív, sötét barna löttyöt eredményezett. Ezután még 8 feltöltés-leengedés körön keresztül rozsdás, vízköves levet eresztett a hűtő.

Az ecet hatásosabbnak bizonyult a hűtőmosó adaléknál
Az ecettel nagyon kell vigyázni, mert agresszív anyag. A vízkő mellett igazából mindent felold, ami picit is el van rohadva. Így ha a hűtőrendszerben valamit már csak a rozsda tart össze (ez 20 év körüli autóknál már nem ritka jelenség), akkor ott az ecetezés hatására könnyen alakulhat ki szivárgás. Az ecet a színesfémeket is hajlamos megmarni, így sokáig sokáig (pl. napokig) nem szabad a hűtőrendszerben tartogatni, hiszen a hengerfej (alumínium) és a radiátorok (alumínium vagy réz) is ilyen anyagból készülnek (pár óra bőven elég). Na meg persze tökéletesen ki kell öblíteni, minél több körön keresztül, hogy ne maradjon ecet a rendszerben. Cserébe viszont az alábbi képen látható rozsdát és vízkövet is kiszedi, ami a bolti mosóadalékról nem mondható el.
Az ecet kihozza a rozsdát és a vízkövet is a hűtőből
Az ecetes kezelés rengeteg kosztól megszabadította a Subaru hűtőrendszerét, az egyik fém hűtőcső is áldozatául esett a mosásnak, az egyik helyen egyszerűen kilyukadt és ereszteni kezdte a vizet. Valószínűleg már csak a rozsda tartotta össze. A megfelelő cső beszerzéséig ideiglenesen befoltoztam a lyukat a korábbi bejegyzésben már említett Pattex Repair Express epoxy gyurmával. Ezt mutatja be az alábbi videó:

Tippek, tanácsok:
  1. A fagyálló veszélyes hulladék. Felelőtlen és környezetszennyező dolog az utcára, földre engedni.
  2. Az öblítésnek csak akkor van értelme, ha a víz eljut a hűtőrendszer összes pontjára. Ez csak akkor történik meg, ha a termosztát kinyit és a teljes hűtőkörben megindul a cirkuláció. Tehát üzemi hőfokra kell melegíteni a motort, megjáratni, és csak eztán leengedni a lötyit. A meleg hűtővízzel óvatosan, legalább kesztyű legyen rajtunk, nehogy leforrázzuk magunkat!
  3. Ha öblítésnél leengedtük a meleg hűtőfolyadékot, tölthetjük be a friss vizet. Érdemes azonban arra figyelni, hogy a forró motorba nem szerencsés hideg vizet tölteni! Vagy meleg vizet töltsünk, vagy hagyjuk a motort hűlni.
  4. A hűtőborda leeresztő csavarja sokszor be van rohadva, vagy a "gondos" előző tulajdonosok elnyalták a fejét, kicsavarhatatlanná tették. Ilyenkor az alsó gumi hűtőcsövet célszerű lehúzni a hűtő csonkjáról, és ezen keresztül lehet leengedni a folyadékot. Ne felejtsük a mosás után bilinccsel újból rögzíteni a csövet, nehogy valahol terepen leugorjon a hűtőről és egyből elfolyjon a hűtőlötyi.
  5. Autótípusonként változó a légtelenítés menete, de feltöltés után erre nagy figyelmet kell fordítani, mert a levegős hűtőrendszer hatásfoka alacsony.
  6. A teljes pucolás és fagyállóval feltöltés után pár napig érdemes figyelni a kocsi alatti tócsákat, illetve szaglászni a motorházban és az utastérben, nincs-e jellegzetes fagyállóra utaló nyom (látvány vagy szag), mert a korábban már említett szivárgás picit később is előjöhet, nem csak közvetlenül a mosás után. A legrosszabb forgatókönyv, amikor az utastérben lévő elöregedett fűtőradiátor lyukad ki, ennek kiszereléséhez általában le kell bontani a műszerfal jelentős részét, ami időigényes és macerás procedúra.
Összegzés: Hűtőmosás, hűtőtisztítás, hűtőöblítés, hűtőpucolás, hűtőkarbantartás - rokon kifejezések, közös bennük, hogy mind az autó szempontjából létfontosságú eszközről, a hűtőrendszerről szólnak. A hazai autóállomány elhanyagolt állapotából kiindulva minél öregebb egy terepjáró, annál valószínűbb, hogy a hűtője sokféle folyadékot látott már a fagyállón kívül. Sokszor nem is a hűtés gyengesége tűnik fel először, hanem a fűtésé, de ez már figyelmeztető jel arra nézve, hogy az optimális állapot csak pucolással érhető el. Többféle japán márka különböző típusainak birtoklása után a személyes véleményem az, hogy a régebbi japán autók ('80-as, '90-es évek) achilles-sarka a hűtőrendszer. Ha ez rendben van, akkor maga a technika tartós, szinte örök, ha viszont a hűtéssel bajok vannak, akkor az előbb-utóbb viszi magával a motort, dízeleknél pl. gyakori a hengerfej-repedés. Tehát a ventilátor működésének, valamint a hűtőbordák állapotának ellenőrzése és karbantartása az egész autó megbízhatósága szempontjából is lényeges feladat.

    2012. július 1., vasárnap

    LED-es munkalámpa tapasztalatok (+videó)

    Korábban bemutattam, hogyan lehet a legolcsóbban LED-es munkalámpákat építeni házilag. Azóta eltelt 3 hónap, a lámpák pedig használatban vannak, teszik a dolgukat. A LED-es tolatófény például folyamatosan a kocsin van, megjárta Somogybabodot, a poros erdőt-mezőt, gázoltunk vele derékig érő susnyában, és a sárban is megfürdött párszor. Ennek ellenére semmi baja, pedig a LED meztelenül virít a kocsi alvázán, még védőburát sem kapott. A tisztítása is egyszerű: nedves ujjal egyetlen mozdulattal lehúzható a kosz a LED felületéről. A "szélsőséges körülményeket" illusztrálandó, az egyik, már bemelegedett LED-es egységet meztelenül (az érintkezőit is szigeteletlenül hagyva) esővízbe merítettem, hogy lássuk, mi történik vele (mivel sokan azt hiszik, hogy a víz azonnali halál a LED számára):
    Konkrétan semmi. Nem csoda, hiszen nem kényes a vízre, sárra, porra és a hirtelen hőmérsékleti ingadozásra sem. Szóval bátran építhető ilyen LED-ekből komolyabb védelem nélkül is terepre munkalámpa, egyedül az erős fizikai behatásoktól kell óvni. Azért azt meg kell említeni, hogy mint minden fém, a LED fém részei (érintkezők) és a vezetékek szabad végei is tartósan vizes/sáros környezetben előbb-utóbb oxidációnak indulnak, ennek elkerülése érdekében pl. festéssel, szigetelő lakkal lehet védekezni.

    A márkás LED-ekkel könnyű a helyzet (pl. a lent tárgyalt Cree XM-L típussal), mert a gyártó által megadott adatlap minden fontos információt tartalmaz, így a LED U-I karakterisztikájára vonatkozóan is általában találunk diagramot. Ebből könnyen leolvasható, hogy adott feszültség mellett mekkora áram fog folyni a LED-en, illetve fordítva: adott áramerősséghez mekkora feszültséget kell biztosítani. Ez a LED-et kiszolgáló áramkör méretezésénél hasznos információ.
    Cree XM-L LED U-I karakterisztikája (gyári diagram)
    Az általam használt, nagy szögben terító 10 Wattos LED-eknek viszont még a gyártója is ismeretlen, így a LED karakterisztikája csak saját méréssel határozható meg. Ehhez egyszerre kell feljegyezni a LED lábain mérhető feszültséget és a rajta áthaladó áram erősségét. A feszültség változtatásához egy ún. állítható step-down konvertert használtam, amin egy potméterrel lehet szabályozni a LED-re jutó feszültség értékét. A következő eredmény született:
    A LED-hez megadott legnagyobb áramerősség 1000 mA, a forgalmazó az üzemi feszültség meghatározásakor pedig a nagyon bő 9-11 Voltos intervallumot adta meg. A fenti ábráról jól látszik, hogy az 1000 mA-es határt már 9.8 Volton átlépi, tehát 10 Volt fölött már gyorsan haza lehet vágni a LED-et. 9 Volton viszont már csak 620 mA folyik a LED-en, ami jóval kisebb fényerővel jár, ha az 1000 mA-es üzemmóddal hasonlítjuk össze. Az optimális feszültség tehát valahol 9.3 és 9.7 Volt között van. Érdemes számolni egyet: 9.3 Volton 800 mA folyik a LED-en, tehát az 1 LED-re jutó fogyasztás csak (9.3 x 0.8 =) 7.44 Watt, míg 9.7 Volton már (9.7 x 0.98 =) 9.5 Wattot eszik a LED. A különbség 2 Watt! Ez a hőtermelésben is érezhető differencia, tehát ha nincs lehetőség kellően nagy és hatásos hűtőborda használatára, akkor ilyen módon lehet redukálni a hőkibocsátást. Ráadásul a LED-ek fényereje nem lineárisan változik az áramerősséggel, egy bizonyos szint felett már kicsit nő csak a fényerő, míg az áramerősség (és így a hőtermelés) egyenletesen növekedik.


    3x10 Watt Cree XM-L LED lámpa - egy ötletes munka + értékes tapasztalatok

    A másik fejlemény, hogy az egyik land roveres kolléga, Ivwi megépítette a leírás alapján a 3x10 Wattos LED-es szúrófényt. Mivel én csak az alkatrészlistát és a beüzemelés alapjait írtam le, ez az első tényleges megvalósítása a lámpának. Emlékeztetőül: a konstans áramerősségről egy LM1084IT-ADJ fesz.stab. IC gondoskodik, a fényt pedig 3 darab 10 Wattos, 1000 lumenes Cree XM-L LED adja sorba kötve. A fény fókuszálását a leírásban ajánlott olcsó, LED-re pattintható optikával oldotta meg. Ivwi kompakt lámpát épített (akár hűtőrács közé is befér), egymás mellé illesztett kis hűtőbordákon kaptak helyet a LED-ek és az IC. Az alábbi képeket mind ő készítette:


    Készültek összehasonlító képek is, tompított fényszóró, távolsági fényszóró, csak LED, és távolsági fényszóró+LED sorrendben:







    Az első teszt eredményeit így foglalta össze a fórumon:
    Most tértem vissza az első LED tesztből. Helyszin még mindig Pécs, Dömörkapu felé vezető út egyenese. Körbe erdő, közvilágítás sehol.
    Nos a 3db össz. 30W teljesítményű, optikával irányított fénysugarú LED, esetemben nem világított messzebb mint a távolsági fényszoró fénnyalábja (ami most nem tudom hány watt is, talán 120??), viszont lényegesen jobban bevilágította az elöttem lévő teret. Hideg fehér fénye a szemet elvileg jobban fárasztja, viszont kontrasztosabb, élesebb az elöttünk megvilágított táj.
    Mivel a tapasztalatai szerint a 3 LED-es üzemmód mellett nagyon melegedett az IC, így kipróbálta, mennyivel csökken a hőtermelés, ha 4 Cree XM-L LED-et köt sorba az IC után. Az elv egyszerű: a 3 darab Cree LED 2.5 Amperrel hajtva kb. 3 x 3.3 = 9.9 Voltot igényel. Járó motornál a generátor 14.4 Voltos feszültséget tart fenn, tehát kb. 4.5 Volt a különbség. Ezt az IC-nek kell valahogy ledolgozni, konkrétan 4.5V x 2.5A = 11.25 Wattot hővé alakítani. Ami kb. 36%-kal több hő, mint amit a LED-ek termelnek (a LED-eken 3.3V x 2.5A = 8.25 Watt jelenik meg, aminek egy része fényként távozik, a nagyobbik rész pedig hőként).
    Ha tehát 4 LED-et kötünk sorba, akkor 4 x 3.3 Volt kell a LED-eknek, ez kapásból 13.2 Volt, vagyis jóval kevesebb marad az IC-nek, ami ennél fogva kevesebb hőt fog termelni. Álló motornál azonban az akkumulátor 12.6-12.8 Voltnál nem tud több feszültséget felmutatni, vagyis a 4 LED-es megoldás álló motor mellett gyengébb fényerőre képes. Járó motornál viszont 4 LED ontja teljes gőzzel a fényt, már ha lehet ilyen képzavarral élni. A tapasztalatok kedvezőek, idézem:
    Ma épp kipróbáltam a 4 LED-es variánst. Álló motornál kb 1/4-el kisebb a fényerő, viszont a hőtermelés elhanyagolható mind a LED-nél, mind az IC-nél. (alig lett langyos), Járó motornál (ahogy írtad is) erősebb a fénye, de még így se melegszik annyira, mint a 3-as verzióban.
    Előre beépítve, nem is baj a fényerőkülönbség, ott úgy is főleg járó motor melett lenne felkapcsolva, de ha állunk akkor is bőven elegendő fenyt ad. (csörlőzés előkészületeire, ásáshoz, vagy csak rovarcsalogatónak)
    Tehát akit nem zavar, hogy álló motornál kevesebb fényt ad a lámpa, az 4 Cree XM-L LED-et is beköthet, így az IC kevesebb hőt fog termelni, járó motornál pedig több fényt kapunk a 3 LED-es változathoz képest (persze csak ha tisztességes szinten tudja tartani a feszültséget a generátor). A beszámoló alapján úgy tűnik, hogy a leírásban szereplőnél is kisebb szögű optikát kell a LED-ekre helyezni, hogy igazán szúrófényként viselkedjenek. Például itt van ez a 6°-os példány. Vagy lencse helyett reflektortestben is lehet gondolkodni, ennél a típusnál nagyon jól koncentrált fénynyalábról számolnak be a felhasználók.