2012. március 15., csütörtök

Hasznos kellékek a terepen 11. - Munkalámpa, ködlámpa és szúrófény, halogén, xenon és LED segítségével

Aki gyakran jár terepen az autójával, előbb-utóbb rájön, hogy több fényre van szüksége. Ennek egyszerűen az az oka, hogy terepen este maximum a Hold világít néha az utunkra, más nem, a kocsi saját fényeinek kell betölteni a teret. És míg az aszfalton a felfestések, az út szélét jelző karók és táblák segítenek a haladásban, addig egy földúton, hóban, sárban nincsenek támpontok, a lámpák által termelt fényt pedig könnyen elnyelik az említett matériák. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy néha jó lenne látni, hogy mi van a kocsi mögött (pl. necces tolatási műveletnél), illetve mellett (útkeresés, akadályok kerülgetése stb). Itt jönnek képbe a kiegészítő lámpák, amiknek kialakítása, célja, fényereje, működési elve és persze az ára is széles skálán mozog. Azonban van néhány egyszerű támpont, ami alapján könnyű őket kategorizálni.

Így egy "picit" többet látni terepen

Felhasználási cél
  • Szúrófény (angolul spot). Rendeltetése egyszerű: jól koncentrált fénynyalábot vetít a lehető legtávolabb. Kis területet világít csak meg, cserébe messze ellátni vele. Elsősorban keresési célokra, "távollátásra" használjuk, például tájékozódás során lehet nagy segítség, hiszen nem kell feleslegesen autózni oda-vissza, már messziről láthatjuk, ha "zsákutcába" jutottunk, vagy kereszteződéseket lehet vele megtalálni, esetleg a keresett tereptárgyat (fa, villanyoszlop, épület, patak stb) tudjuk távolról megpillantani a fényével. A szúrófény működéséből adódóan tehát elég erős fényt ad, nem véletlen, hogy közúton tilos használni (sőt az autón felszerelve hordani), hiszen könnyen elvakítja a szemből érkezőket.
  • Terítőfény (angolul flood). A szúrófénnyel pont ellentétes a funkciója. Nem világít messze, cserébe a lámpa környezetét minél nagyobb szögben próbálja beteríteni a fénnyel. Az ilyen világítótesteknek akkor vesszük hasznát, ha a kocsi közelében van szükség a lehető legnagyobb világosságra. Terítőfény például minden ködlámpa, amely a kocsi előtti utat, valamint az út széleit világítja meg, hogy ködben, sűrű esőben, havazáskor is lássuk az út vonalvezetését. Általában a munkalámpa kifejezés alatt is terítőfényt értünk. Terepen ennek nagy hasznát vehetjük. A hátra felszerelt lámpa fényében például pontosan látjuk hová tolatunk, a kocsi oldalára felszerelt fények pedig a manőverezésben segítenek. Az autó elé világító kiegészítő fényszórók általában a tetőn (de legalábbis a gyári fényszóróknál magasabban) kapnak helyet, így segítségükkel jobban kivehetők az útakadályok, gödrök, kövek, hiszen kisebb árnyékot vet a magasabban lévő lámpák fénye, továbbá a sötétben a nagyobb fényerő egyszerűen mindig jobb látási körülményeket jelent. Elakadáskor, a kocsi körüli munkánál (ásás, hólánc felszerelés, homokvas pakolás, csörlő kikötés stb) is jól jön a kiegészítő lámpák fénye.
  • Kombófény (angolul combo, combined, multi stb). Egyre divatosabb megoldás a gyártóktól (főleg a LED-es fények esetében), hogy szúrófényt és terítőfényt kombinálnak egy lámpatesten belül, így távolra is lehet vele világítani, valamint az autó közvetlen környezetét is széles ívben be lehet teríteni.
Az alábbi ábra jól szemlélteti a különböző kialakítású lámpák által előállított fénycsóva tulajdonságait (ugyanannak a gyártónak az azonos teljesítményű, de eltérő - spot, combo és flood - kialakítású lámpáiról van szó):

Méret, kialakítás

A lámpa mérete, alakja igazából nem jelent semmit, ne dőljünk be az emberi hiúságnak, miszerint a nagyobb feltétlenül jobb is! Már csak az eltérő működési elv miatt sem összehasonlítható például egy halogén és egy LED-es lámpa. Az is mindegy, hogy kerek vagy szögletes, fém vagy műanyag, üveg vagy plexi, mivel az olcsó kínaitól a drága kínain át a mégdrágább amerikai cuccokig mindenféle minőséget kapni. Létezik ütésálló műanyag és rozsdásodó, horpadó fém, beázó típus és ipari szabványokat kielégítő vízállósággal rendelkező konstrukció egyaránt. Érdemes tehát a különféle hazai és külföldi off-road fórumokat böngészni a bevált típusokat keresve.

Működési elv

Alapvetően 3 nagy kategóriát különböztethetünk meg, mindegyiknek van előnye és hátránya is, így nem lehet egyértelmű győztest hirdetni. Mindig nekünk kell mérlegelni, hogy konkrétan melyik tulajdonságokra van nagyobb szükségünk, és mik azok a negatívumok, amiket a cél érdekében el tudunk fogadni.
  • Halogén. Régi, mondhatni ősrégi technológia, az autók jelentős része a mai napig halogén izzós fényszóróval kerül forgalomba, így mindenki pontosan tudja, miről van szó. A halogén izzós munkalámpák (szúrófény és terítőfény egyaránt) legnagyobb előnye az, hogy olcsók, a HID és LED cuccok - mivel még újdonságnak számítanak - akár egy nagyságrenddel is többe kerülhetnek. Egyszerű ködlámpákat, terítőfényes munkalámpákat viszont már néhány ezresért lehet kapni. Eléggé jól bírják a gépjármű elektromos hálózatában időnként fellépő feszültségingadozásokat. A hátrányuk jól ismert: nem túl hatékonyak, a betáplált villamosenergiának csak pár százalékát alakítják fénnyé, a többi hőként távozik az izzókból, vagyis nagy meleget csinálnak. A nagy fogyasztás akkor kezd komoly probléma lenni, ha sok kiegészítő lámpát tervezünk az autóra rakni. Az elterjedt H3-as izzó 55 Wattot fogyaszt, így már 4 munkalámpa együttes használata is 220 Watt extra teljesítményt igényel a generátortól, ha pedig nem jár a motor, és csak akkumulátorról üzemeltetjük őket, elég gyorsan merítik az áramforrást. A kisebb terepjárók tulajdonosai gyakran kényszerülnek nagyobb teljesítményű generátor beszerelésére, miután soklámpás rendszert építenek ki kocsijuk köré.
Akár halogénnek is tűnhet, de közelebbről megnézve jól látszik a jellegzetes xenon cső
  •   Xenon (HID). Az angolszász környezetben inkább HID-ként emlegetett elv a High Intensity Discharge, vagyis nagy intenzitású kisülést takarja. Gyakorlatilag egy gázzal töltött csőben játszódó ívkisülés eredményeként jön létre a fény, ami a halogén izzókhoz képest több előnnyel is rendelkezik. Az egyik az alacsonyabb fogyasztás (35W), valamint a jóval alacsonyabb hőtermelés. Emellett további bónusz (és off-road fény szempontjából nem elhanyagolandó tényező), hogy a halogén izzókhoz képest akár 3-szor nagyobb fényt képesek produkálni. Túl szép, hogy igaz legyen, és valóban, vannak azért hátrányok is. Például bonyolultabb a rendszer, az autó 12 Voltos rendszere és a xenon cső közé kell egy trafó is (ez általában jár a szetthez), ami előállítja az ívkisüléshez szükséges nagyfeszültséget. Természetesen a xenon drágább a halogénnél, de míg halogén izzót az utolsó kínai fészerben is viszonylag megbízhatóan tudnak gyártani, addig a xenon szettekre ez nem mondható el, sajnos rengeteg bóvli van a piacon, amiket rövid élettartam, elhalálozó trafó és egyéb kellemetlen sztorik kísérnek. Aki tehát HID rendszerben gondolkodik kiegészítő világításként, jól válogassa meg, mibe fekteti a pénzét!
Egyszerű LED-es munkalámpa
  • LED. A fénykibocsátó diódák már régóta köztünk élnek, őket sem kell bemutatni, de aki nem követi a fejleményeket, talán meglepve látja, hogy már nem csak kisteljesítményű, maximum helyzetjelzőnek beillő LED-eket kapni, hanem komplett lámpákat is. A dolog mögött az áll, hogy az utóbbi években olcsó és hatásos teljesítmény LED-ek (power LED) jelentek meg, amik az előállított fénymennyiség terén simán konkurálnak a halogén izzókkal. A LED előnye az alacsony fogyasztás (típustól függően kb. negyede az azonos fényerejű halogénnek), valamint a skálázhatóság - ugyanis ha egy lámpába 10 LED-et építenek 1 LED helyett, akkor pont 10x nagyobb fényt kapunk. A LED pedig pici, így könnyen építhető nagy fényerejű LED-es lámpa belőle. Természetesen a LED-nek is van árnyoldala, ide tartozik a magasabb ár, valamint az a tény, hogy a power LED-ek bizony melegednek, és szemben a halogén izzóval, ezek nem jól viselik a túl nagy forróságot, tehát muszáj a hűtésükről gondoskodni (hűtőborda formájában). A LED-et meghajtó elektronika is központi kérdés lehet, mivel a kis diódák nem tolerálják a feszültségingadozást (konkrétan az ebből eredő, bizonyos határérték felett rajtuk átfolyó áramerősséget), így a vezérlő feladata a stabil áramellátás. Tehát itt sem mindegy, hogy milyen gyári megoldást választunk. A skálázhatóságnak köszönhetően kicsi, viszonylag kis teljesítményű LED-es lámpákat ugyanúgy kapni, mint hatalmas, autó szélességű "fényágyúkat" - a nagyfiúk (mint amilyen például a Rigid Industries) akár 50"-os, vagyis közel 130 centi széles fényhidat is gyártanak, amin 50 power LED összesen 16000 lument produkál - ez kb. 15x több, mint amit egy H3-as halogén izzó tud, miközben a LED-es rendszer teljesítménye mindössze 173 Watt, vagyis 3 halogén izzó fogyasztása.
Kisebb LED light bar
A klasszikus kinézetű LED-es munkalámpák mellett az úgynevezett LED light bar-ok, vagyis fényhidak a legnépszerűbbek. Rögzítésük praktikus (hiszen ugyanoda felrakhatók, ahová a megszokott munkalámpák), az időjárásálló kivitel miatt gyakorlatilag ugyanolyan igénybevételnek tehetők ki, mint a halogénes vagy xenonos társaik, fényerejűk pedig több, mint meggyőző.




Én a LED-ek pártján állok, ennek pedig igen egyszerű oka van: házilag is lehet off-road munkalámpát (szúrófényt és terítőfényt) készíteni LED-ek segítségével, ráadásul igen olcsón. A házi LED-esítés persze elektronikai ismereteket igényel, ezek nélkül nem érdemes belevágni, de ha valaki egyszer megtanulja azt, amit a LED-ekről tudni érdemes, igen hatékony kiegészítő fényeket tud létrehozni. Nem csoda tehát, hogy a bringásoktól kezdve, a motorosokon át egészen a terepjárósokig sokan építenek hobbiból LED-es megoldásokat.
Igényesnek tűnő, sokszorosításra alkalmas bringás megoldás
Szintén egy igényes, házi konstrukció

Low-budget, de működő LED sor

Rögzítés

Mindegy, hogy halogén, xenon vagy LED lámpáról van szó, valahol fixálni kell az autón. Vannak elterjedt szokások, amiket nyilván a praktikum szült. Az egyik legtriviálisabb megoldás a lökhárító. A korábban tárgyalt okok miatt népszerű a kocsi teteje is, ahol jelentősen megkönnyítheti a rögzítést egy megfelelően kialakított tetőcsomagtartó.
Ne feledjük, a lámpáknak nem muszáj előre nézni, oldalirányba fordítva is hasznukat vehetjük, attól függően, hogy éppen mit csinálunk a terepen. A lökhárítóra és a tetőre szerelt fényvetőknél is ügyeljünk arra, hogy ne tudjanak megsérülni. Ha a lökhárítón lévő fényszórók túllógnak a lökhárító síkján, akkor gyakorlatilag átveszik a lökhárító szerepét, vagyis pl. fának csúszva ezek ütköznek először, így könnyen letörhetnek. A tetőre szerelt egységeknél vegyük figyelembe, hogy a kocsi tetejét végigszántó faágak a lámpákat sem fogják kímélni. Emiatt például a vezetékek elrejtése kimondottan fontos, nehogy belekapjanak az ágak és elszakítsák a drótot vagy letépjék a fényszórótestet.
Speciális felhasználási terület a keresőlámpák világa, ahol nem fixen irányba állítva várják feladatukat a fényszórók, hanem mozgathatók maradnak. Nevükból kiolvasható a szerepük: útközben különféle irányokba forgatva lehet pásztázni velük a terepet. Általában szúrófényről van szó, amivel személyeket, tereptárgyakat, utakat lehet megtalálni, akár a haladási irányra merőleges irányban is. Tehát nem hátrány, ha a keresőlámpa az utastérből (pl. az ablakon kinyúlva) forgatható. Ezért találkozhatunk gyakran a szélvédő tövébe szerelt fényszórókkal. A lámpatest mozgatását általában valamilyen kar is segíti.

Érdemes még pár példát nézni a hátrafelé néző lámpákról is, mivel már többször említésre kerültek. A sötétben tolatáson kívül a kocsi mögötti melóknál (önmentés, ki/be pakolás stb) is kimondottan jól tudnak jönni, nem véletlen, hogy a vadászok és a pickuposok is előszeretettel alkalmaznak hátsó fényeket terepjáróikon.
Kiegészítő lámpák világítják meg tolatáshoz a kocsi mögötti teret
A hátsó munkalámpáknak is nagy hasznát vehetjük
LED-es hátsó munkalámpák - nagy fényerő, kis fogyasztás

2012. március 11., vasárnap

Hasznos kellékek a terepen 10. - Tapadókorongos kameratartó

Az autót (vagy autóban) videózni jó dolog. Tele van off-road videókkal a Youtube, egyesek hobbiból (játszós terepezés), mások melóból (pl. terepi felmérés, dokumentálás) rögzítik útjukat. A biztonságos közlekedés és a jó minőségű felvétel érdekében nem hátrány, ha a sofőr és az operatőr személye különbözik, vagyis van, aki a videózást intézi. De előfordul, hogy egyedül megyünk az erdőbe, valamint mindenki tengeri beteg lesz azoktól a belsőkamerás felvételektől, ahol az utas a kezében fogva próbálja a zötykölődő kocsiban tartani a kamerát. Ezekere az esetekre jöhet jól egy autóra szerelhető kameratartó.
Olcsó, és meglepően jó minőségű "cuppancs"
Ilyen célra a tapadókorongos, bárhová felszerelhető, forgatható fejű tartók a legpraktikusabbak, hiszen autótól és helyzettől függetlenül könnyen rögzíthetők. Az olcsó kínai kütyük egyik legnagyobb webshopjában, a DealExtreme-nél postával együtt (!) 6.3$-ért, tehát kb. 1400 Forintért kapható az Universal Car Swivel Mount Holder for Camera névre hallgató eszköz.
Az eddigi tapasztalatok nagyon pozitívak: egy fél kilós Panasonic DV kamerát is elbír, és gyakorlatilag mindegy, hogy a kocsin hová teszem, eddig egyszer sem esett le, pedig az ablaktól a tetőn át az ajtók lemezéig mindenhol utazott már, egyedül a beltérben nem - pedig a gyártó valószínűleg oda szánta. A -10°C-ot, az esőt és a tavaszi jó időt is ugyanúgy tolerálja, és persze ami a legfontosabb: a terepi zötykölődéstől, rázós földúton sem pottyan le:

Persze azért profi rezgéscsillapítást senki se várjon egy ilyen filléres eszköztől! Nem hátrány, ha a kamera rendelkezik optikai képstabilizátorral, valamint sejtésem szerint a könnyebb eszközökkel (fényképezőgépek, SD kártyás kamerák) kevésbé hajlamos a rázkódásra. A 3 irányban állítható rendszer segítségével gyakorlatilag bármilyen sík felületre felcuppantható a tartó (mi emiatt csak cuppancsnak becézzük), de ez a szabadság egyben kihívás is, mert nem mindegy, hogyan állnak a tartó szárai: bizonyos pozíciókban kevésbé, más pózokban pedig jobban hajlamos a remegésre. Az alábbi videón a kocsi tetejére lett rögzítve a kamera, a felvételen a kelleténél erősebben megjelenik a rázkódás:

A rázkódás persze nem csak a cuppancs "testtartásától" függ, az autó különböző részei különböző mértékben veszik át a rezonanciát. Kerülendők azok a felületek, amikről szabad szemmel is látható, hogy rezegnek. Az ablakok ebből a szempontból viszonylag jó ötletnek tűnnek:
Természetesen nem csak előre nézhet a kamera, hátrafelé is rögzítheti a tájat, ami mellett elsuhanunk:

Terepen és közúton is egyaránt látványos lehet, ha a kerékhez közel helyezzük a kamerát. Ehhez jó rögzítési lehetőséget biztosít az ajtó lemeze, persze csak abban az esetben, ha viszonylag sík felületről van szó:

A fenti trükköt terepen azért érdemes átgondolni, hiszen a kerék által felvert víz, sár, kavics kárt tehet a kamerában. Tehát vagy terepálló kamerát használnuk (ma már ilyet is lehet viszonylag kedvező áron rendelni a kínai webshopokból), vagy gondoskodunk az eszköz biztonságáról. Harmadik opcióként valami kivénhedt, "nem kárt érte" típusú filmfelvevőt használunk, amit nem félünk összekoszolni.

Fontos! Bár az árához képest meglepően erős tartó eddig minden időjárási és terepi körülmény között jól vizsgázott, ne felejtsük el, hogy a tapadókorong nem a legbiztonságosabb módja a digitális kütyük rögzítésének (főleg nem kültéri használat esetén). Akinek esett már az ölébe az ablakra felcuppantott GPS-e, tudja, miről beszélek. Tehát az anyagi kár elkerülése érdekében ne csak a tapadókorongban bízzunk, hanem kössük is ki a kamerát, ami baj esetén nem hagyja a földra hullani a felvevőt. Én erre a célra gumipókot használok, autótól és rögzítési felülettől függően pedig hol a tükörhöz, hol a tetősínhez, hol egyéb fix pontokhoz kötöm ki a videókamerát vele.